ÚJDONSÁGOK

A rehabilitáció egyik legfontosabb, mégis alulértékelt folyamata a kollagénszintézis. Minden lágyrész - izom, ín, szalag, porc, fascia - szerkezeti alapját a kollagén adja. Ha sérülés történik, a szervezet elsődleges célja az új kollagénrostok termelése és rendezése.

Az ujjak sérüléseit gyakran alábecsülik, pedig a kéz finommozgásainak döntő része itt dől el. Egy törés, szalagsérülés, ínhüvelygyulladás, műtét vagy akár tartós túlterhelés után az ujjak rehabilitációja nem opcionális, hanem alapfeltétel a teljes funkció visszanyeréséhez.

A csípőkopás nem egyik napról a másikra alakul ki, és nem is egyik napról a másikra romlik el végleg. A legtöbb esetben egy hosszú folyamat eredménye, amit nagyon sokáig lehet lassítani, kontrollálni, sőt élhető szinten tartani. Itt jön képbe a szintentartás szerepe.

A csukló rehabilitáció célja a fájdalom csökkentése, a mozgástartomány visszaállítása, az erő és a stabilitás újjáépítése, majd a terhelhetőség fokozatos növelése. Ez különösen fontos törés, szalagsérülés, ínhüvelygyulladás, műtét vagy túlterhelés után.

A lágylézer nem csodaszer, hanem egy tudatosan alkalmazott terápiás eszköz, amely a szövetek természetes regenerációs folyamatait támogatja. A rehabilitációban a cél nem a tünetek elfedése, hanem a gyógyulás felgyorsítása és a fájdalom csökkentése úgy, hogy közben a szervezet saját folyamatai dolgoznak.

Egy sérülés nemcsak fájdalmat és mozgáskorlátozottságot hoz, hanem komoly lelki terhet is. Edzéskiesés, munkából való kimaradás, bizonytalanság a gyógyulás idejével kapcsolatban, ezek könnyen vezethetnek levertséghez, szorongáshoz, akár depresszióhoz. Ez gyakori, és nem gyengeség.

Az elülső keresztszalag sérülése az egyik leggyakoribb és legsúlyosabb térdsérülés, különösen sportolóknál. Gyakran hirtelen irányváltás, rossz talajfogás, ugrás utáni érkezés vagy ütközés következtében alakul ki. A sérülést sokszor pattanó hang, azonnali fájdalom, gyorsan kialakuló duzzanat és instabil térdérzés kíséri. Ilyenkor a térd nem...

Sokan tapasztalják, hogy időjárás-változáskor az ízületek érzékenyebbé válnak, megfájdulnak vagy merevebbek lesznek. Ez nem véletlen, és nem is képzelgés. Az ízületek valóban reagálnak a környezeti hatásokra, különösen akkor, ha már volt sérülés, kopás, műtét vagy gyulladásos folyamat.

A labdarúgás az egyik legdinamikusabb sportág, ahol sprint, irányváltás, ütközés és hirtelen terhelésváltás folyamatosan váltja egymást. Nem véletlen, hogy foci után gyakran jelentkeznek sérülések, amelyek elsőre ártalmatlannak tűnnek, mégis hosszú távú problémákat okozhatnak, ha nem kezelik őket időben.

Az edzőtermi sérülések döntő többsége nem egyetlen rossz mozdulatból születik, hanem terhelési hibák, technikai pontatlanságok és figyelmen kívül hagyott testjelzések következménye. A leggyakoribb problémák közé tartoznak a váll impingement szindróma, rotátorköpeny túlterhelés, derékfájdalom és porckorong irritáció, térdízületi panaszok guggolás...